Nemzeti ünnepek - 1956. október 23. |
|
|
 Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei
1956. elején Magyarország sorsát is befolyásoló változások következtek be a nemzetközi politikában. A Szovjetunió Kommunista Pártja februárban megtartott XX. kongresszusán Hruscsov Sztálint leleplező „titkos” beszédének hatására a szovjet érdekszféra több országában megjelentek, illetve felerősödtek a társadalom átalakítását, a rendszer megreformálását célzó törekvések. A kongresszus hatására a reformfolyamatok különösen Lengyelországban és Magyarországon gyorsultak fel.
|
 |
Nemzeti ünnepek - 1956. október 23. - VIDEÓ |
|
|
 Az 1956-os forradalom kitörése
Tüntetésből fegyveres felkelés
Október 23-án – a műegyetemisták előző nap elfogadott döntésének megfelelően – folytatódott a demonstráció szervezése. A belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. Többen a vezetésből nyíltan kimondták: „Ha kell lövetni fogunk!” Mások politikai megoldást, elsősorban Nagy Imre visszavételét javasolták. A tüntetést a pártellenzék vezetői sem fogadták osztatlan lelkesedéssel.
|
|
Nemzeti ünnepek - 1956. október 23. |
|
|
1956.
október 1.
Folytatódott a Magyar Néphadsereg csökkentése. A hadsereg létszáma a forradalom kitörésekor 120-130 ezer fő volt.
|
|
Nemzeti ünnepek - 1956. október 23. |
|
|
|
október 29.
Budapesten a Sas-hegyről ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a Petőfi Sándor Laktanyára. Egy aknavető 30 perces tűzcsapással válaszolt.
A budafoki tanácsházán a felkelők ellenállás nélkül lefegyverezték a 20. híradóezred egyik biztosító csoportját.
Zsukov marsall Moszkvában egy követségi fogadáson bejelentette, hogy a Magyarországon lévő szovjet csapatok elégségesek a felkelés leverésére.
Az Egyesült Államok kormánya a szovjet vezetés tudomására hozta, hogy nincsenek Magyarországgal kapcsolatos tervei.
|
|
Nemzeti ünnepek - 1956. október 23. - VIDEÓ |
|
|
 Dokumentumfilm - 1956. október 23.
A következő dokumentumfilm kitűnően tükrözi 1956. október 23-a szellemiségét és az igazság elmondását célozza meg, ami nagyon fontos a mai összezavart, téves ideológiákkal tűzdelt világunkban. A túlélő forradalmárok, szemtanúk szólalnak meg e filmben és láttatják meg a nézővel a forradalom igazi arcát.
Honlapunk nem foglalkozik aktuálpolitikával, de e témában ez nem kerülhető el, hiszen ’56 hatással van a mai Magyarország életére is és minden oldalról vannak élő személyiségei is.
A film szem előtt tartja ezt is, de tény, hogy az igazságnak mindenek felett kell állnia és ezt meg is kell ismerni a mai magyarságnak, de főleg az ifjúságnak.
Kérjük, nézzék meg ezt az összeállítást, érdemes!
|
|
Helyi értékeink - 1956. október 23. |
|
|
 Korábban még Jézust is befalazták – 1956 forradalma Törtelen
- 1956 Kőröstetétlenen
A következő sorok A vidék forradalma – 1956 című könyvből származnak. Szemelvények abból a gyűjtőmunkából, amit Vágó Sándor és segítői végeztek el, majd jelent meg e könyvben. E sorok egyben ajánlóul is szolgálnak a könyvhöz, egy kis „ízelítőt” adva belőle. Természetesen a címnek megfelelően a vidék forradalmát dolgozzák fel az itt megjelenő írások, ’56-ban, 247 oldalon keresztül. Több beszámolóról is olvashatunk benne, és még az is kiderül, hogy a tatabányai Sztálin szobor ledöntésében is segített a törteli Csepel teherautó. A kötet megjelenését támogatta a Szabadságharcosokért Közalapítvány, a Törtel Jobbításáért Alapítvány és Törtel Község Önkormányzata.
A cikk utolsó felében pedig egy rövid interjú lesz olvasható, ami Pásztor Roland gyűjtőmunkájának köszönhető. Ebből azt tudhatjuk meg, hogy a szomszédos Kőröstetétlenen miképpen élték meg az ’56-os forradalmat.
Korábban még Jézust is befalazták – 1956 forradalma Törtelen
Az 1956-os forradalomnak is, mint minden forradalomnak, megvoltak az előzményei. Törtelen éppúgy, mint bárhol máshol az országban. Az ’50-es években vidéken szó szerint lesöpörték a padlásokat, azaz az utolsó szem gabonát is elvitték a vidéki emberektől a kötelező beszolgáltatásokra hivatkozva. A falusi ember megtermelte az élelmiszert, de bűnözővé minősítette az akkori hatalom, ha meg akart magának annyit tartani, hogy a családja is jóllakhasson belőle. Nem volt ez másképp Törtelen sem.
|
|
Magyar versek - 1956. október 23. |
|
|
 Márai Sándor:
Mennyből az angyal
|
|
Idézetek magyaroktól - 1956. október 23. |
|
|
|
„Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek. Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Mi csak egy jó tanács kíséretében adhatjuk át nektek a megőrzött kincseket: vigyázzatok reá, mint ahogy mi vigyáztunk, becsüljétek meg, mint ahogy mi megbecsültük. Építsetek rá egy új Hazát. Jobbat, szebbet, erkölcsösebbet, mint a mienk volt.”
(Wass Albert)
|
|
Zenélő - 1956. október 23. |
|
|
|
|
|
Zenélő - 1956. október 23. |
|
|
|
|
|
Zenélő - 1956. október 23. |
|
|
|
|
|
Zenélő - 1956. október 23. |
|
|
|
|
|
Zenélő - 1956. október 23. |
|
|
|
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ |
|
|
|
 1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése
„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. |
|
|
|
 Az aradi vértanúk élete, utolsó napjai és utolsó mondatai
„Katonák, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel, amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történelmében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden valamirevaló magyar embernek tudni, ismerni kell nevüket, tetteiket!”
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. |
|
|
 Kálváriák – Az aradi szabadságszobor, az aradi emlékmű és az aradi vár
Az aradi szabadságszobor:
Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében.
|
|
Magyar versek - 1849. október 6. |
|
|
|
 Juhász Gyula
Vértanúink
|
|
Idézetek magyaroktól - 1849. október 6. - VIDEÓ |
|
|
|
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam, és halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” (Aulich Lajos)
„Mit sír tisztelendő úr, hiszen akit kezében tart, - a feszületre mutatott - azt is az igazságért akasztották fel.”
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” (Damjanich János)
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” (Dessewffy Arisztid)
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” (Elleméri és Ittebei Kiss Ernő)
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” (Knezich Károly)
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” (Lahner György)
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” (Lázár Vilmos)
„Négyen függenek előttem ... mindennek vége ...Isten veled!”
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” (Leiningen-Westerburg Károly gróf)
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” (Nagy Sándor József)
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
„Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!” (Pöltenbergi Pölt Ernő lovag)
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
„Ezt a három ív papírt, amelyen hűségesen megírtam aradi fogságomat, adják át a feleségemnek, Domicának, ha bele nem pusztul bánatába.” (Schweidel József)
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” (Török Ignác)
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” (Hajnácskői Vécsey Károly gróf)
„Éljen a haza! Rajta, vadászok!” (Gróf Batthyány Lajos)
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ |
|
|
|
Tizennégy vértanú (Film)
|
|
Zenélő |
|
|
|
|
|
Zenélő |
|
|
|
|
|
neves napok - október |
|
|
 Október
Október 2.
1604-ben ezen a napon tört ki a Bocskai István vezette hajdú felkelés. Bocskai seregei még ez év ősszel legyőzték a császári haderőt, majd 1605 végére felszabadították az ország még török uralom alatt álló részét.
|
|
Neves napok - szeptember |
|
|
 Szeptember
Szeptember 9.
Elfeledett magyar írónőnk.
„Legyen ez a föld a megértés hazája, ahol melegágyat lelhessenek a tudományok, az ősi erkölcsök, a türelem, az egyetértés s ahol minden Erdély-szülötte egyforma. Négy vallás szabad hona, a tiszta művészetek klasszikus országa bontsa ki most magából tollasodott szárnyait (…) lehessünk vasból vert láncszem őszinte barátságok, de acélból kovácsolt pallos, ha kell, a gyűlö...letek között. „
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei
Tovább…
Az 1956-os forradalom kitörése
Az 1956-os forradalom kronológiája I.
Az 1956-os forradalom kronológiája II. 
Dokumentumfilm - 1956. október 23.
Korábban még Jézust is befalazták – 1956 forradalma Törtelen
Márai Sándor:
1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése
Az aradi vértanúk élete, utolsó napjai és utolsó mondatai
Kálváriák – Az aradi szabadságszobor, az aradi emlékmű és az aradi vár 
Juhász Gyula
Október
Szeptember
